Hortobágyi Tibor egyetemi tanárra, a biológiai tudományok doktorára emlékezünk születésének 105. évfordulóján

Hortobágyi Tibor egyetemi tanárra, a biológiai tudományok doktorára emlékezünk születésének 105. évfordulóján

A Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár (SZIE KDKL) 2017. februári egyetemtörténeti kamarakiállításán a biológiai tudományok doktorára, Hortobágyi Tiborra emlékezünk születésének 105. évfordulója alkalmából.

Hortobágyi Tibor 1912. március 15-én született Magyardiószegen pedagógus család gyermekeként. 1934-ben a szegedi tanítóképzőben tanítói és énektanári oklevelet, 1936-ban a Szegedi Tudományegyetemen jogelőd intézményében középiskolai tanári oklevelet szerzett. Egyetemi évei alatt kutatómunkát végzett. Greguss Pál, Szent-Györgyi Albert és Győrffy István tanítványa volt. 1939-ben doktori disszertációját a Tisza nagyfai holtágának mikrovegetációjáról írta. Budapesten a Mester utcai gyakorló iskolában kezdte oktatói munkáját.

1943-ban egyetemi magántanári címet szerzett, majd a Cinkotai Állami Tanítóképző Intézet tanára lett. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban (VKM) való rövid működése után 1945-ben ideiglenesen a szegedi egyetem Növénytani Intézetét és a Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszékét vezette. Ugyanebben az évben a Bajai Tanítóképző Intézet igazgatója lett. 1949-ben az egri Tanárképző Főiskola alapító tagjaként létrehozta a Növénytani Tanszéket, melynek 1958-ig vezetője volt. Mindeközben részt vett a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszékének kialakításában.

1952-ben a biológiai tudományok kandidátusa címet nyerte el. 1958-ban az Agrártudományi Egyetemen oktatott, 1959-től a Gödöllőre áthelyezett Növénytani és Növényélettani Tanszéket vezette. Részt vett az agrobotanikus kert kialakításában, s 25 évig oktatott a gödöllői egyetemen.

Kutatásainak középpontjában az algák mennyiségi és minőségi vizsgálata, morfológiai, cönológiai, terratológiai és rendszertani problémák, a halastavak produkciós biológiai vizsgálatai álltak. Foglalkozott a Balaton, a Tisza, a Duna hidrobiológiai kérdéseivel. Vizsgálatai során több új szervezetet írt le elsőként; mintegy 20 000 kézzel készített rajza jelent meg nyomtatásban, melyek rendkívüli értéket képviselnek.

Elnöke volt a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának, az MTA Hidrológiai Bizottságának, a Búvár című lap szerkesztőbizottságának, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Biológiai Választmányának, a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának; tagja, később elnöke lett a Tudományos Minősítő Bizottság (TMB) Általános Biológiai Szakbizottságának.

1990. április 16-án hunyt el Budapesten.

Fő művei:

Növénytan (Haraszty Árpáddal ,Bp., 1950);

A növény élete és környezete (Bp., 1953);

Növénytan. 2. Növényrendszertan és növényföldrajz (szerk., Bp., 1968);

Agrobotanika (szerk., Bp., 1974);

Növényrendszertan (Bp., 1979);

Növényföldrajz, társulástan és ökológia (társszerző, szerk. Simon Tiborral, Bp., 1981).

                                                                                 (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)

                                             Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár