Cédulakatalógus

Használati leírás

A hagyományos katalógusok rendezése történhet a dokumentumok

  • formai jellemzői szerint: betűrendes és
  • tartalmi jellemzői szerint: valamely osztályozási rendszer szerint.

A hagyományos cédulakatalógusokat szerző, cím, sorozat, kiadó intézmény neve, tárgyszavak ETO jelzet stb. alapján építik, míg számítógépes katalógusok minden, a leírásban szereplő adat szerint kereshetők, ezeket a jellemzőket egy adatbázis tartalmazza.
 

Könyvekről

  • Szerzői betűrendes katalógus 1986-ig
  • Szerzői betűrendes katalógus 1986-1993-ig

    (Az 1986-tól az újraindított betűrendes katalógusban a közben megváltozott nemzetközi címleírási szabvány szerint kerültek feldolgozásra a dokumentumok.)

  • Bibliográfiai tárgyszókatalógus 1993-ig

    (A katalógusban az irodalmi jegyzékeket is tartalmazó dokumentumok találhatók meg, azok tartalmát kifejező tárgyszavak betűrendjében.)

  • Sorozati katalógus 1993-ig

    (A sorozatok címének betűrendjében tájékoztat arról, hogy az egyes sorozatokból milyen kötetek találhatók meg a könyvtári állományban.)

  • Szakkatalógus (ETO) 1977-ig
  • Szakkatalógus (ETO) 1977-1993-ig

    (A könyvtári szakkatalógusokban a dokumentumok csoportosítása az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) rendszerére épül, így ennek megfelelően a cédulák besorolása az ETO jelzetek besorolási elvei szerint történt. Egy adott dokumentum cédulái annyi helyre kerültek, ahány ETO-számot kapott. Ez teszi lehetővé a könyv többszempontú keresését.)

  • Földrajzi katalógus 1993-ig
  • Szépirodalmi katalógus 1993-ig (címek szerinti betűrendben)

    (A szépirodalmi művek betűrendes raktározása cutter-szám, azaz betűrendi jelek alapján történik. )

 

Segédkönyvekről

  • Betűrendes katalógus 1993-ig (szerző és cím szerint)
  • Tárgyszókatalógus 1993-ig
  • Szakkatalógus (ETO) 1993-ig

 

Folyóiratokról

  • Betűrendes katalógus 1993-ig
  • Szakkatalógus (ETO) 1993-ig