Szóbeli kiegészítés

Szent István Egyetem
Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár, Gödöllő


Szóbeli kiegészítés a SZIE Egyetemi Szenátus ülésére – 2008. október 29.

Tisztelt Egyetemi Szenátus!
Úgy gondolom, az írásban átadott előterjesztés megfelelő részletességgel tartalmazza kérésünket, s indoklásunkat is. Így részletes kiegészítést nem igényel.
Azt viszont fontosnak tartom megerősíteni, hogy az elhatározás – Kosáry Domokos nevének felvétele – kiemelkedő jelentőségű. Nem csak a Könyvtár, hanem az egész Egyetem életében.
Ahogyan az előterjesztésben is írtuk: Kosáry Domokos névének felvétele lehetővé teszi: tiszteletünk kifejezését; az egyetemen töltött időszakának, a könyvtárügyért tett szolgálatainak, szellemi hagyatékának méltó elismerését, ápolását; a korábbi könyvtári törekvések folytatását; s ezzel a jelenlegi könyvtári feladataink sikeres megvalósítását.
Mint ismert a jelenlevők számára, 1949-ben Kosáry Domokost minden állásától megfosztották (pályatársaival, korosztálytársaival együtt). Eltávolítják az egyetemről, mind a Teleki Intézet vezetéséből. Mellőztetésének, a háttérbe szorítottság éveiben kerül Egyetemünkre. Erről így vall maga, nem sokkal halála előtt az Agrártörténeti Szemle alapításának 50. évfordulója alkalmából adott interjúban: Az 50-es évek elején nem volt állásom, amikor találkoztam egy régi barátommal, Lázás Vilmossal, aki a Gödöllői Agráregyetemen dolgozott… Nagyon sokra becsültem, széles körű tájékozottsággal bíró, jó humorú, élvezetes ember volt. Ő vetette fel, hogy hát gyere át az Agráregyetemre. Az Agráregyetemre? – kérdeztem vissza csodálkozva, hiszen az agrártörténet nem tartozott az addigi kutatásai érdeklődésem közé. S Lázár Vilmos érvelt, győzködött, s Kosáry Domokos megbarátkozott a gondolattal. 1952 októberétől egészen letartóztatásáig, 1957 őszéig dolgozott könyvtárunkban, ahogyan az előterjesztésben írtuk: történészként, kutatóként, könyvtárosként, 1955-től igazgatóként.
Ezen években jelent meg nagyszabású bibliográfiai munkájának a Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába I-III. kötete (1951–1958-ban). Alapítója volt az Agrártörténeti Munkaközösségnek, az Agrártörténeti Szemle első száma és számos más könyvtári kiadvány szerkesztése, megjelentetése is nevéhez kötődik. Kevés példát hoznak viszont a hivatalos iratok, a történészek írásai, könyvtárosként, könyvtárigazgatóként végzett mindennapi munkájából. Könyvtáros arca kevésbé ismert. Pedig mind könyvtáros, igazgató: képvisel, szervez, érvel, mindennap kiáll a Központi Könyvtárért. Aggódik, felszólal a könyvtári folyóiratok előfizetési összeg csökkenése ellen, eljár a jobb raktári körülmények megteremtéséért, az állomány jobb elhelyezéséért, több nyelven diktálja leveleit a cserekapcsolatok erősítéséért, az állomány megfelelő alakításáért, szervezi a jobb, barátságosabb könyvtári körülményeket, könyvtári munkatársak ösztönön kutatómunka végzésére, kiválókat terjeszt fel elismerésre, országos könyvtári rendezvényt hoz az egyetemre, érvel a több nyelvű mezőgazdasági szakszótár ügyéért. Vagy például a könyvtári farsangi összejövetelen, egyéb programokon zongorázik (W. GY. emélkezete). És hosszasan lehet sorolni, azt az arcát bemutatni, ami szinte alig ismert. 1955-ös könyvtári programja akár a ma könyvtárunk programja is lehetne: „határozott arculatú… tudományos színvonalú, olyan könyvtárrá fejlődjék, amely mind az egyetemen belül, mind a többi egyetmi és tudományos könyvtár sorában valóban be tudja tölteni a rá váró és őt megillető helyet.” A könyvtár, ahogyan Walleszhausen Gyula történész, ny. főigazgató, a munkatárs írja: Vezetésével könyvtárunk hazánk egyik legnagyobb mezőgazdasági szakkönyvtára lett. Egy országos könyvtárügy nagy személyisége is egyben.
Tehát a történelmi viszontagságokon valóban a könyvek, a könyvtár és majd a levéltár segítette át. Ahogyan mondják róla, legutóbb lánya is: Kosáry a „könyvek embere”, a könyvek között érezte jól magát.
Kosáry Domokos hite, emberi tartása, etikája, egész élete követendő példa. S mikor ma az egyetemi Szenátus elfogadja, jóváhagyja nevének felvételét, nagy tisztességet, de még nagyobb felelősséget érzünk. Méltóak lenni nevének viselésére.
Tudjuk, tisztában vagyunk vele: a névfelvétel jóváhagyást követően számtalan elvégzendő feladat vár a Könyvtárra, s az egyetemre is, amit csak közösen tudunk megoldani. Kérem ehhez is majd segítségüket.

90. születésnapján, az egyik beszélgetésen így fogalmazott:
Európai, civilizált, morális magatartást tartott helyesnek. Csak így lehet legyőzni saját hibáinkat, bizonytalanságunkat. – talán így sikerül.

Köszönöm.

(Koósné Török Erzsébet)
könyvtárigazgató


További adatok: Kosáry Domokos a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Díszpolgára kitüntetésben részesült 1995-ben.

Saját felvétel, amelyet a Könyvtár használt először


SZENT ISTVÁN EGYETEM
KÖNYVTÁRI HÁLÓZATA
 

Az egyetem története

A magyarországi önálló agráregyetemért folyó küzdelemnek, így az Egyetem történetének is több korszaka ismert. A mezőgazdasági tudományok egyetemi szintű művelésére 1920-tól a Budapesti Kir. Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar Mezőgazdasági Szakosztálya keretében volt lehetőség, amely egyben a mezőgazdasági oktatásügy legfelsőbb intézményének kiépítéséhez szolgált alapul. Az 1934-ben történő kiválást követően a Mezőgazdasági Szakosztály beolvadt az akkor egyesített Magyar Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe, ahol a Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar Mezőgazdasági Osztályaként működött tovább. Ez tekinthető az önálló agrártudományi egyetem közvetlen jogelődjének.
1945 szeptemberében hozták létre az agrártudományok felsőfokú művelése és tanítása céljából a négy karral működő Magyar Agrártudományi Egyetemet több intézmény összevonásával. Az új intézménynek az ország öt városában volt székhelye, ami a működése során igen sok gondot jelentett. Az Egyetem megfelelő elhelyezésére 1949. december 9-én született döntés, s ez alapján az ötvenes évek elején folyamatosan költözött Gödöllőre. 1952-től az intézmények közül többen kiváltak, önállósultak, majd újakat csatoltak és elvontak.
Az Egyetem szervezeti felépítése, elnevezése az évtizedek alatt többször változott. A mai Szent István Egyetem több, igen jelentős múltra visszatekintő intézmény integrálásával 2000-ben jött létre. A 2003-ban történt kiválásokat követően jelenleg hat karból áll az intézmény. Három gödöllői kar: Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gépészmérnöki Kar, valamint Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar. További karok: a több mint 220 éves múltra visszatekintő Állatorvos-tudományi Kar (Budapest); a különböző jogelődein keresztül 1879-ben alapított Ybl Miklós Műszaki Főiskola (Budapest); és az 1917-es alapítású Alkalmazott Bölcsészeti Kar (Jászberény).
A legnagyobb múltú kar története 1787-ig vezethető vissza. Az állatorvostudományi képzés ekkor kezdődött a pesti egyetem orvosi karán, ami 1851-ben önállósult. 1890-ben akadémiai rangot kapott, majd 1899-től megalakult az európai színvonalú Állatorvosi Főiskola. 1934-ben a Magyar kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez került. 1945-ben része lett az Agrártudományi Egyetemnek, de abból 1952-ben kiválva, előbb főiskolaként, majd 1962-től ismét egyetemi rangban folytatta tevékenységét.
Móricz Zsigmond már 1919-ben is Gödöllőre álmodta az agráregyetemet. A „földmívelés igazi központja” kivételesen kiváló festői- és kulturális környezetben, a Közép-Magyarországi Régió meghatározó felsőoktatási intézménye.


GÖDÖLLŐI TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁR

Könyvtárunk nyilvános tudományos szakkönyvtár, amely a Gödöllőn működő karok hallgatóit, oktatóit, kutatóit, valamint nyilvános könyvtárként a gyűjtőkörnek megfelelő tudományterületek iránt érdeklődőket látja el szakirodalmi információval.
A könyvtár az Egyetem főépületének keleti szárnyában található, amely 1950-ig a premontrei rend gimnáziumaként és internátusaként működött. Az egykori internátusi ebédlő helyén található tágas olvasótermet ma is impozánssá teszi boltíves tagolása, valamint Dudits Andor II. István fogadja az első premontreieket című, teljes falat betöltő freskója.
Gyűjtőkörét a karokon folyó, folyamatosan bővülő képzési, tudományos kutatási és szaktanácsadási feladatoknak megfelelően alakítja. Gyűjti a három karon oktatott tantárgyak és az azokat megalapozó tudományterületek szakirodalmát, hagyományos és elektronikus dokumentumait, a könyvtári tájékoztató munka segédkönyveit. Mezőgazdasági gépészetből könyvtárunk országos gyűjtőköri feladatot lát el.

A könyvtár története

A könyvtár 1945-ben az önálló Magyar Agrártudományi Egyetemmel egy időben kezdte meg működését. Állományát a Magyar Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Szakosztályának könyvtári gyűjteménye alapozta meg, amely a Mezőgazdaságtudományi Kar vidéki osztályai (Keszthely, Mosonmagyaróvár, Debrecen) könyvtárainak beolvasztásával gyarapodott. Többszöri átszervezés után az egységes gyűjtemény kialakítása, újrakatalogizálása csak 1962-ben fejeződött be. Hivatalos életrajzi adataiban nem kerül kellő részletességgel feltüntetésre, de tudni, ismerni kell, hogy Kosáry Domokos meghatározó egyénisége volt Könyvtárunknak. Büszkék vagyunk arra, hogy mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott könyvtárunkban, mint igazgató. Vezetésével könyvtárunk hazánk egyik legnagyobb mezőgazdasági szakkönyvtára lett.

A könyvtári állományon belül a kéziratok száma 17.000 egység. Alapterülete összesen: 1880 négyzetméter.
A könyvtárak állománya sajátos és egyedi értéket képvisel. Jelenlegi állománya több mint 370.000 könyvtári egység (könyv, kötött folyóirat és kézirat). A könyvtári állományon belül a kéziratok száma 17.000 egység. Alapterülete összesen: 1880 négyzetméter.

A Könyvtár szolgáltatásaival, minden tevékenységével arra törekszik, hogy a hagyományos könyvtár és tudástár, valamint az információs adatbázisok, elektronikus dokumentumok szerves egységét alkotó, az egyetem életében meghatározó, korszerű, kiemelt intézmény legyen.


A könyvtár szolgáltatásai

A Könyvtár a használókkal együtt folyamatosan alakított, bővülő minőségi szolgáltatásaival, minden tevékenységével arra törekszik, hogy a hagyományos könyvtár és tudástár, valamint az információs adatbázisok, elektronikus dokumentumok szerves egységét alkotó, az egyetem életében meghatározó, korszerű, kiemelt intézmény legyen.
A könyvállomány 65 százaléka, a folyóirat-állomány 70 százaléka a központi könyvtárban, a többi tanszéki könyvtárakban található. Évente körülbelül 2600-3000 könyvvel gyarapszik a könyvtár és 210 féle hazai és külföldi folyóirat beszerzésére kerül sor. Mindemellett több nagy, távoli és helyi hozzáférésű adatbázisból nyújt információkat a felhasználóknak.
Dokumentumszolgáltatás: helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés másolat készítése, az egyre gyarapodó digitális dokumentumok biztosítása.
Információszolgáltatás: tájékoztatás a könyvtár és más könyvtárak állományáról, tematikus irodalomkutatás, szakirodalmi információszolgáltatás, szelektív témafigyelés a rendelkezésre álló adatbázisokból. Információkeresési lehetőség önállóan vagy a könyvtárosok segítségével: több tudományterületet átfogó, illetve egy-egy tudományterület on-line, offline adatbázisokból, OPAC katalógusokból.
Felhasználóképzés: könyvtári bemutatók, séták, szakirodalom-kutatási módszertan ismertetése, releváns szakirodalom, katalógusok és adatbázisok használata, bibliográfiai gyűjtés, idézés és hivatkozások módjai, irodalomjegyzékek készítése, a képzést megalapozó információs műveltség, a digitális írástudás oktatása.
A könyvtár állományáról 1993-ig hagyományos cédulakatalógusok alapján, 1993-tól pedig a TinLib, majd a HunTéka integrált könyvtári rendszer, a SZIE tagkönyvtárak közös katalógusán keresztül tájékozódhatnak a felhasználók.
Olvasótermeinkben a százhúsz olvasói férőhely a hallgatók, látogatók számát tekintve igen kevésnek bizonyul. Harminckét számítógép áll az olvasók rendelkezésére, amelyek közül húsz munkaállomás 2003-tól külön számítógépes kabinet kialakításával teszi lehetővé az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) keretében elérhető adatbázisok keresését, az önálló internetes elérés biztosítását. A 2007/2008-as tanévtől egy 150 férőhelyes könyvtári szolgáltatóközpont jelentősen hozzájárul a szakirodalmi információkeresés, az önálló hallgatói tudásszerzés minőségi feltételeinek javításához.
Külön olvasóteremben elhelyezett, az utóbbi időben sajnos kevésbé gyarapított szépirodalmi gyűjteményünk a használók szépirodalmi és művészeti olvasói igényeit szolgálja.
A könyvtár tagja az Országos Dokumentum-ellátási Rendszernek (ODR), alapító tagkönyvtára a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) Egyesületnek.

Különgyűjtemények, történeti értékek

A legújabb hazai és külföldi szakirodalom mellett a régi, ritka könyvek, nyomtatványok gyűjteménye muzeális értékű. Legrégebbi könyvünk Hieronymus Bock 1556-ban, Strassburgban kiadott Kreuter Buch című műve, de sok más értékes kiadvány is megtalálható itt a 17–18. századból, például Mitterpachel Lajos, a mezőgazdaságtan első magyarországi egyetemi tanárának Elementa rei rustica című tankönyve (Buda, 1777.). A 16. századból három művet őrzünk.
Egyetemtörténeti Különgyűjteményünkben a teljesség igényével a szakoktatás történetére vonatkozó, az egyetem múltjával, működésével kapcsolatos, az egyetemi eseményekkel egyidejűleg keletkezett kurrens kiadványokat, dokumentumokat gyűjtjük.
Az Egyetemi Szaklevéltárában a jogelőd intézmények, legnagyobbrészt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem múltjára vonatkozó történeti értékű iratok találhatók 1920-ig visszamenően. Ezen kívül két nem jogelőd intézmény, a kolozsvári (1906–1945) és a kassai Gazdasági Akadémia (1883–1919), valamint az Állattani Kutatóintézet (1896–1969) fennmaradt anyagai is itt kutathatók.