Open Access

Az Open Access program lényege a tudományos dokumentumokhoz történő nyílt hozzáférés biztosítása. Célja, hogy az open access megjelentetést támogató folyóiratokban a publikált peer-viewed cikkek ingyenesen és szabadon hozzáférhetőek legyenek bárki számára a világ bármely pontján.

Open Access publikálás

Gold Open Access (arany út): Az arany út a tudományos cikkek open access folyóiratokban történő első megjelenését jelenti. A publikációk a nyomtatott formában megjelenő szövegekhez hasonlóan először szakmai bírálaton, lektoráláson esnek át. Az open access publikációk finanszírozásához ugyanúgy szükség van forrásokra, mint a hagyományos publikációk esetén. A források viszont másképp oszlanak meg: egyes open access kiadók publikációs költségeket számolnak fel, amelyeket vagy a szerző (author fee) vagy az intézet (institutional fee) fizet ki.

Green Open Access (zöld út): A zöld út – szerzői archiválás (self-archiving) – a publikációk megjelenésével egyidejű vagy utólagos szövegarchiválást jelenti egy intézményi vagy egy diszciplináris open access dokumentumszerveren. Ez leginkább azon szövegek preprint (szakmai lektorálás előtti tudományos publikáció) és postprint (szakmai lektorálás utáni utolsó szerzői verzió) változataira vonatkozik, amelyeket egy referált, előfizetéses folyóiratban terveztek megjelentetni, de más dokumentumtípusokra is alkalmazható, pl. monográfiák, kutatási jelentések, konferenciakiadványok.

Hibrid modell: A hibrid modell keretébe olyan open access cikkek tartoznak, amelyek előfizethető, tehát főként nem open access cikkeket tartalmazó folyóiratokban jelennek meg. A hibrid publikálást biztosító kiadóknál az eljárási díj kifizetésével megváltható egy adott cikkre az open access hozzáférés, a kiadó honlapján a megváltott cikk ingyenesen letölthető.

A szerzők rendszerint publikációs szerződést kötnek a kiadóval, amely meghatározza a jogaikat a kiadóval szemben és szabályozza a nyílt hozzáférésű dokumentumok felhasználási jogait. Ez a szerződés általában kiegészül egy open access publikációs licensszel, amellyel a szerzők további és pontosan specifikált jogokat adhatnak a felhasználók számára.

Az egyes kiadók különféle módon szabályozzák az önarchiválás lehetőségét, megkülönböztetve a publikációk különböző változatait:

  • preprint: Ez a változat az első kézirat, melyet a szerző szakmai lektorálás céljából küld meg a kiadónak. A preprint változat archiválása csak abban az esetben javasolt, ha a lektorálás után jelentős, tartalmat érintő változás nem történt.
  • postprint: Az utolsó szakmai lektorálás utáni szerzői kézirat, ezt követően tartalmi változás a publikációban nem történik.
  • kiadói változat: Általában a kiadó honlapján megjelenő, szerkesztett, oldalszámmal és egyéb információkkal kiegészített változat.

Az önarchiválás azt jelenti, hogy a szerző a benyújtott publikációja bizonyos változatát (preprint, postprint, kiadói változat) esetleges megkötésekkel elhelyezheti az intézete által üzemeltetett repozitóriumban, amennyiben a kiadó engedélyezi. Az egyes kiadók, folyóiratok által biztosított lehetőségekről a Sherpa-ROMEO adatbázis ad irányadó információkat, jogilag természetesen a szerző kiadóval kötött szerződése meghatározó, továbbá érdemes tanulmányozni a kiadó honlapját is. Amennyiben a teljes szövegű változat elhelyezhető a repozitóriumban, növelni lehet a publikáció elérhetőségét más kutatók számára.

oldal tetejére

Open Access folyóiratok

Open access publikálási szándék esetén mindenképpen lektorált, magas színvonalú tudományos open access folyóiratot érdemes választani. A Szent István Egyetemen elérhető Scopus és Web of Science adatbázisok ebben a kutatók segítségére lehetnek.

A Scopus adatbázis jelenleg több mint 3400 open access publikálást is biztosító folyóiratot tart nyilván, amelyek az alábbi linken böngészhetők: Scopus Open Access folyóiratai

A Web of Science adatbázisban indexelt és impakt faktor értékkel is rendelkező open access folyóiratok száma is eléri az 1000-et, amelyekről bővebb információk, IF értékek a Journal Citation Reports oldalon kereshetők.

A tájékozódást szintén segítheti a DOAJ (Directory of Open Access Journals) adatbázis, a DOAJ-ben megtalálható magyar folyóiratok listája külön is megtekinthető az alábbi oldalon:

http://www.open-access.hu/magyar_oa_folyoiratok

Az Elsevier honlapján is elérhető a kiadó open access folyóiratainak listája, valamint a közlési költségekről és a folyóirat hozzáférés jellegéről (OA, hibrid) is tájékozódni lehet az Elsevier OA Price list oldalon.

Az Akadémiai Kiadó open access politikájáról szerzőknek szóló tájékoztató a kiadó honlapján az Optional Open Access menüpontban olvasható.

oldal tetejére

Open Access publikálás veszélyei – Predátor folyóiratok

Az ún. predatory azaz ragadozó vagy parazita folyóiratok terjedése rejti a legnagyobb veszélyt az Open Access publikálásra. Több új, ismeretlen kiadó illetve folyóirat küld kéretlen elektronikus leveleket, amelyben tudományos közlemény megjelentetésére hívják a szerzőket.

Ezeknek a lapoknak tudományos értékük nincs, szakmai bírálatot nem végeznek, valószínűleg gyors megjelenést ígérnek borsos árért. A parazita folyóiratokhoz félrevezető mutatószámok is társulhatnak. Hivatalos lista jelenleg nincs az áltudományos, megtévesztő folyóiratokról, mutatószámokról.

Ajánlott tájékoztató anyagok:

Ismertető a parazita folyóiratokról az MTMT Dokumentumok között (utolsó frissítés: 2013.12.06.): https://www.mtmt.hu/system/files/parazita_folyoiratok.pdf

MTMT kereshető folyóiratlista: https://www.mtmt.hu/egyszeru-kereso

Jeffrey Beall amerikai könyvtáros blogja részletesen foglalkozott az Open Access-szel kapcsolatos visszaélésekkel; a blog azonban 2017. január 15-én befejezte működését. A blog archív változata megtekinthető:

8 jele egy megkérdőjelezhető Open Access kiadónak/folyóiratnak:
https://www.aje.com/en/education/other-resources/articles/8-ways-identify-questionable-open-access-journal

A parazita és megtévesztő folyóiratok mellett a félrevezető mutatószámokra is mindenképp érdemes figyelni. Ezek az értékek nem hitelesek, megtévesztésül helyezik el általában a parazita folyóiratok oldalain. Jellemző, hogy a hamis mutatószámok neve gyakran tartalmazza az „impact factor” vagy „impact” vagy „factor” kifejezéseket. Ahhoz, hogy egy folyóirat rendelkezhessen hivatalos impakt faktorral, a Web of Science Core Collection (WoS) adatbázisnak kell indexelnie. A folyóiratok hivatalos impakt faktor értékei a Szent István Egyetem által is előfizetett Journal Citation Reports adatbázisban (https://jcr.incites.thomsonreuters.com/) kereshetők.

oldal tetejére