Történet

Az első önálló agrártudományi egyetem 1945 szeptemberében jött létre a 8.740/1945 M. E. számú rendelet alapján. A Magyar Agrártudományi Egyetemmel egy időben kezdte meg működését annak Könyvtára is. A földművelésügyi miniszter és az egyetem vezetése között folytatott tárgyalások során felmerült egy országos szerepkört vállaló agrárkönyvtár létrehozásának gondolata, amely a Mezőgazdasági Múzeum, a Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) értékes könyvtári anyagának összevonásával jött volna létre. Az elképzelés nem valósult meg, de 1948 októberében az OMGE állománya az egyetemre került és a jogelőd Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Szakosztálya könyvanyagával egyesítve lehetővé tette egy központi könyvtári gyűjtemény kialakításának megkezdését.

Az egyetemi székhelyváltozásokat követve a Könyvtár 1948-ban a Bolyai telepről a Szt. Imre herceg útra költözött, majd 1950-ben a gödöllői főépületben, a volt premontrei rendház refektóriumában kialakított helyiségekben is megindult a könyvtári munka. Az állomány teljes kiköltöztetésére 1954-ben került sor.

Az 1950-ben lefolytatott szakfelügyeleti vizsgálat javaslatait figyelembe véve az egyetem könyvtári tevékenységének összehangolására Központi Könyvtár Igazgatóságot állítottak fel, amely 1952-ben egyesült a mezőgazdasági karok könyvtárával, így szervezetileg is sor került a Központi Könyvtár megalakulására. Az állomány ebben az időszakban az Országos Könyvtári Központtól, valamint a Mezőgazdaságtudományi Kar vidéki osztályaitól (debreceni, magyaróvári, keszthelyi) kapott jelentős mennyiségű könyvanyaggal bővült.

A Központi Könyvtár szervezeti kereteinek kialakítása, szakmai és tudományos munkájának megszervezése Kosáry Domokos könyvtárosi, könyvtárigazgatói időszakához köthető. 1952-től a Könyvtár csoportvezetőjeként irányította a beszerzést, leltározást, az állomány Gödöllőre szállítását, elhelyezését, kidolgozta a könyvtárbizottság feladat- és hatáskörét. 1955-től a Könyvtár vezetőjeként szervezeti változtatásokat javasolt, kezdeményezte a külföldi cserekapcsolatok kialakítását. Tapasztalatcserék szervezésével, könyvtári kiadványsorozatok elindításával, bizottságok munkájában való aktív részvétellel az intézmény felszámolta korábbi szakmai elszigeteltségét. Kosáry tudományszervezőként vezető szerepet vállalt az Agártörténeti Munkaközösség megszervezésében, az Agrártörténeti Szemle megjelentetésében.

A következő évtized legjelentősebb szakmai feladatai közé tartozott a jelentős mennyiségű feldolgozatlan állomány rekatalogizálása, a gyűjtemény használatát segítő katalógusok kiépítése, a könyvtári ügyrend kidolgozása, majd a szervezeti keretek átalakítása, a cserekapcsolatok megújítása. A Könyvtár hagyományos szolgáltatásai mellett számos új területen kapcsolódott az egyetem életébe, célul tűzve ki a hallgatók, oktatók és kutatók munkájának minél szélesebb körű támogatását, segítését (bibliográfiai, majd irodalomkutatási ismeretek oktatása hallgatók részére, egyetemtörténeti kiállítások rendezése, az „Agrártudományi Egyetemi bibliográfia”, az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának Tájékoztatója” időszaki kiadványok megjelentetése).

A Könyvtár élénk szakmai tevékenysége mellett elmaradt a színvonalas munkavégzéshez szükséges fizikai környezet, illetve a technikai körülmények fejlesztése. Az egyetemi nagyberuházás keretében 1967–1970 között került sor új könyvtári terek kialakítására. A főépület első emeletén elhelyezett közgyűjtemény alapterülete jelentősen megnövekedett, tároló kapacitása kétszintes raktárral bővült.

A kedvezőbb körülmények között folytatódó munka fő irányvonalait az 1970-es évek könyvtárügyi rendelkezései határozták meg alapvetően. A törvényi szabályozásnak megfelelően bővültek a hagyományos egyetemi könyvtári feladatok, az állományellenőrzésről szóló rendelkezés értelmében megkezdődött a gyűjtemény teljes körű ellenőrzése, az ETO változásai miatt új szak- és betűrendes katalógust kellett kialakítani. Az egyetem szervezeti kereteinek változása, az új karok csatlakozása az intézmény hálózati központi szerepét is megnövelte. Az 1970–1990 közötti időszakban a szervezeti és működési rend ismét többször módosult, a külföldi periodikák áremelkedési miatt a cserekapcsolatok folyamatos ápolása, fejlesztése újból fontos feladattá vált. A könyvtári munkafolyamatok gyorsítására megjelentek a másológépek, a katalóguscédulák sokszorosítását segítő eszközök és 1989-ben az első IBM számítógép megvásárlásával megkezdődött a Könyvtár számítógépes fejlesztése.

A 20. század utolsó évtizede ismét építkezéssel kezdődött. 1990–1991-ben az olvasói terek átalakítása során áthelyezték a főbejáratot, önkiszolgáló ruhatári szekrényeket állítottak fel, a legkeresettebb szakirodalmi kötetek, a folyóiratok és a referensz állomány pedig külön olvasótermekbe került.

A térbeli változások mellett ezt az időszakot az informatikai eszközök megjelenése és ezzel együtt a számítógépes könyvtári munkavégzés fokozatos térhódítása jellemezte. Az eszközök beszerzése kezdetben magán alapítványok támogatásával, később a kiépülő állami pályázati rendszer nyújtotta lehetőségek felhasználásával vált lehetővé. A vonalkódos kölcsönzési rendszer megvásárlása, a TINLIB integrált könyvtári rendszer, CD-ROM szerver beszerzése, bekapcsolódás a kiépülő egyetemi számítógépes hálózatba, az OTKA, illetve az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) keretében elérhető szakadatbázisok használatának biztosítása a korszerű tudományos könyvtár kiépülésének legfontosabb fordulópontjai.

A felsőoktatási integrációs folyamat részeként 2000. januárjában gödöllői székhellyel megalakult a Szent István Egyetem (SZIE). A GATE Központi Könyvtára a SZIE könyvtári hálózatának tagjaként, Gödöllői Tudományos Könyvtár néven folytatta tovább működését az új szervezeti keretek között.

A 21. század elejét egyrészt az előző időszakban megindult informatikai fejlesztések továbbvitele (áttérés a HUNTÉKA integrált könyvtári rendszerre, tagkönyvtárak közös katalógus felületének kialakítása - MONGUZ), másrészt szervezeti átalakítások jellemezték.

2008-ban az intézmény szervezetébe került a gödöllői egyetemi szaklevéltár, valamint az egyetemi E-learning stratégia szakmai hátterének biztosítását is a közgyűjtemény vállalta magára, amely ettől az esztendőtől használja egykori tudós igazgatója, Kosáry Domokos nevét.

A Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár a kiváló történész szellemi örökségének felelevenítőjeként és továbbvivőjeként az olvasók igényeit figyelembevevő, folyamatosan magas színvonalú szakmai munkát végez, amelynek legfőbb bizonyítéka a 2011-ben elnyert és 2014-ben megújított MSZ EN ISO 9001:2009 szerinti tanúsítás. A minőségbiztosítási tanúsítvány a teljes könyvtári és levéltári szolgáltatási területre kiterjed és a klasszikus feladatok ellátásán túl számos új területet, tevékenységet foglal magába (pl. Magyar Tudományos Művek Tára, Szent István Archívum).